A planetáriumi műsorok rövid ismertetője

(6. emelet, 703. terem)

A 6 méter átmérőjű, félgömb alakú, közel 60 négyzetméteres vetítőfelületen az éjszakai csillagos égbolt valósághű képmása jelenik meg. A csillagos eget, a Naprendszer bolygóit és azok mozgását bemutató programok nagy érdeklődést válthatnak ki, mert az iskolai fizika és földrajz tantervekben szereplő csillagászattal kapcsolatos tananyagokat látványosan és élményszerűen közvetítik.

Planetáriumi előadásokat legalább öt fő részére és hét nappal előre egyeztetve tudunk vállalni.

 

Előadásaink:

 

Utazás a Föld körül – A csillagos ég változó arculata

Az éjszakai égboltra nézve néhány nevezetes csillagképet sokan felismernek. Néhányan talán azt is tudják, hogy a mi égboltunkon a csillagos ég a Sarkcsillag körül kering. De az már kevesek számára ismert, hogy milyen csillagképeket látunk az egyenlítő, vagy a Déli-sark égboltján és hogyan mozognak ott a csillagok. (Persze, emlékeztetnünk kell arra, hogy a csillagos ég mozgása csak látszat, amely a Föld forgásából származik.)  Mindezek az érdekességek és jó néhány egzotikus égi jelenség (szupernóva-maradvány, csillaghalmaz, planetáris köd stb.) bemutatásra kerül ebben a műsorban, amely látványos kiegészítése az iskolában tanult csillagászati alapismereteknek.
(Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

Utazás a Naprendszerben

Végigkalauzoljuk a nézőket a kőzetbolygók és az óriásbolygók különleges világán. Közben megismerjük az évszakok, a holdfázisok, az árapály-jelenség létrejöttének okát, a Jupiterholdak keringését, a külső bolygók holdjainak zord világát és még sok más érdekességet. Végül központi csillagunk, a Nap működésével ismerkedünk meg és részletesen vizsgáljuk a Nap-Föld-Hold kapcsolat ritka, de annál látványosabb következményét, a napfogyatkozást.
(Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

A Naprendszer születése és életútja

A Nap az egész élővilág energiaforrása, zavartalan működése minden élőlény alapvető létfeltétele. De vajon hogy működik a Nap, hogyan jött létre, mi lesz jövőbeli sorsa? Hogy jöttek létre a bolygók, milyen anyagból vannak, milyen az éghajlatuk? Van-e a Földön kívül olyan hely a Naprendszerben, ahol élet lehetséges? Ezekre és még sok más kérdésre keressük a választ ebben a műsorban. Végül kitekintünk a Naprendszer határvidékére és azon túlra: felvázoljuk az univerzum szerkezetét és távlatait.
(Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

Csillagászattörténet I. A görögöktől a modern csillagászat kezdetéig

A görög természetfilozófusok emelték a csillagászatot a tudomány rangjára. A középkori hosszú stagnálás után a reneszánsz adott új lendületet a kozmosz kutatásának. 400 éve annak, hogy Galilei saját készítésű távcsövével a csillagos eget kezdte vizsgálni. Ugyancsak 400 éve jelent meg Kepler könyve, amelyben közreadta a bolygómozgások általa felismert törvényeit. A távcső használata és az égi mechanika törvényeinek felismerése forradalmi változást hozott a csillagászat fejlődésébe. Az utóbbi 400 év alatt a csillagokról, a Naprendszerről és a Világegyetemről szerzett ismereteink megsokszorozódtak. Ebben a műsorban a kezdetektől a 19. század végéig idézzük fel a csillagászat történetének nevezetes eseményeit.
(Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

Csillagászattörténet II. A 20. századi csillagászat és űrkutatás újabb eredményei

A 20. század a csillagászat permanens forradalmának időszaka. A Naprendszerről és az Univerzumról szerzett ismereteink bővültek, világképünk gyökeresen átalakult. Ez a műsor – rendhagyó módon – a legújabb fejleménnyel, az extraszoláris bolygók felfedezésével indul. A Naprendszeren túli bolygók száma ma már eléri a 2000-et, de a legizgalmasabb kérdés: van-e élet valamelyik extraszoláris bolygón, még megválaszolatlan. A kozmológia: a Világegyetem folyamatainak és fejlődésének tudománya is óriási fejlődésen ment keresztül. A műsorban kitérünk a térben és időben kitágult Univerzum jellegzetességeire: a gyorsuló tágulásra, a sötét anyag és a sötét energia rejtélyére is. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

Csillagászat és költészet

A csillagok, a Nap és a Hold a költők örök témái közé tartoztak a múltban és ma is. Ebben a félig irodalmi, félig természettudományos indíttatású műsorban megpróbálunk a tudományos ismeretek mellett esztétikai értékeket is közvetíteni, vagyis a valóságot az igazság és a szépség tükrében bemutatni. Csillagászati ismeretek, valamint hazai és külhoni költők verseinek kalauzolása mellett próbálunk közelebb férkőzni a csillagos ég, a Nap, a Hold és az Univerzum titkaihoz. A műsor adventi változatában a betlehemi csillagról is szó esik, néhány szép karácsonyi vers kíséretében. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

A csillagászat és a görög mitológia

A csillagképek többsége a görög mitológia isteneinek, hőseinek nevét viseli. Ez a hagyomány annyira erős, hogy a modern csillagászatban is érvényes maradt. Ezen a rendhagyó órán a hazánkból látható legfontosabb csillagképekkel és a hozzájuk fűződő mitológiai történetekkel ismerkednek meg a nézők. A csillagok közvetítésével elkalandozunk a görög klasszikus kor hitvilágába. Meglátjuk, hogyan varázsolta eggyé a földi és az égi világot az ókor csodálatos mesevilága. Közben felidézzük a klasszikus költő, Ovidius mitológiai történeteit és néhány – az alkalomhoz illő – zenemű részleteit. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

A művészi Világegyetem

A Világegyetem, mint műalkotás ideája először Keplernél tűnt fel „A világ harmóniája” c. könyvében. A bolygómozgás általa felismert törvényei nyomán a természetben a zenéhez hasonló harmóniákat, összhangzatokat vélt felismerni. A modern képalkotási technika viszont a vizuális élmények felé terelte a figyelmet az űrszondák és űrteleszkópok bolygókról, szupernóvákról, planetáris ködökről készült rendkívüli szépségű felvételek révén. Az utóbbi évtizedekben ennek nyomán új művészeti ág: az űrművészet (Space Art) jött létre. A műsorban az esztétikai értéket is képviselő űrfelvételek mellett az űrművészet néhány reprezentatív alkotását is bemutatjuk. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

Hazánk csillagos égboltja

Naprendszerünk a Tejút peremvidékén, az egyik spirálkar közepe táján helyezkedik el. A csillagos égen ezért elsősorban ennek a spirálkarnak a csillagait láthatjuk. A csillagok egy része egész évben látható, de jelentős részük évszakhoz kötötten tűnik fel. Ennek megfelelően bemutatjuk a tavaszi, a nyári, az őszi és a téli égboltot és az évszakos változás okát is megmagyarázzuk. Röviden bemutatunk néhány közismert csillagképet és elmeséljük a hozzájuk fűződő mitológiai történeteket. A műsort az állatövi csillagképek ismertetése zárja. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

A csillagos ég rejtelmei

Az égbolt titkait az ember lassan, évszázadok kitartó munkájával ismerte meg. Legősibb tudásunk a mitológiai eredetű csillagképekhez kötődik; először ezekből mutatunk be néhányat, majd a csillagtársulásoknak a modern időkben felfedezett formái: a nyílt-, a gömb-halmazok és a galaxisok néhány tipikus példáját. A csillagok életútjának ismertetése során néhány jellegzetes csillagbölcsőt mutatunk be, majd a pályájuk végállomásához érkezett csillagok látványos nyomait: planetáris ködöket és szupernóva-maradványokat. A műsort a Világegyetem ma ismert szerkezetének ismertetése zárja; ennek során röviden bemutatjuk azt a történeti folyamatot, amely idáig vezetett. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)